Ott álltam az ajtóban,láttam ahogy Gergely megtorpant és Ádám mellé ment.Melire pillantottam,akkor már csak a háta látszott.Alul volt rajta ruha,így az nem következett be.Mocskok!Nincs menekvés.A kezemet a hátsó zsebembe csúsztattam,és elővettem a bicskámat.Tudtam,hogy Gergely fél a késektől,mikor velük bandáztam el is mondta miért,így nem volt kemény ellenfél.Ádám felém indult.Megpróbálta váratlan mozdulattal megfogni a kezemet,amiben a bicskát tartottam,ám számítottam erre.Egy kisebb lendítéssel a kés elé kettészakította Ádám csuklóján a bőrt,a vér is kibuggyant.Felszisszent,majd karomat megszorította.Szemébe néztem,éreztem és már láttam is ,hogy fél.A lábammal becsaptam magam mögött az ajtót,majd a bal kezembe átdobtam a kést,és egy csavaró mozdulattal a srác másik kezébe is belevágtam.A főeret is eltaláltam,elengedett,és megpróbálta elszorítani a tátongó sebet.Kezem piros vérétől virított,még nem végeztem.Gergely a következő.Elindultam felé határozottan.Nem féltem.Egy kis puhapöcsűvel van dolgom.Meg se kottyan.
-Haver,megebszélhetjük,nem kell pénz,csak dobd el a kést!Hallod! - könyörögte,de nem számított.Elengedtema fülem mellett.
El akart mellettem futni.Egy erős ütéssel állítottam meg,majd szorosan elé léptem,kézfejét megfogtam és senkit és semmit nem kímélve levágtam a kisujját.Ordított egyet,erre én pofonvágtam a késes kezemmel,mely után a homlokára is került egy vágás.Eleredt a vérzése,a beton alattunk tiszta vér volt,ahogy az én pulcsim és a kezem egyaránt.Már elégedett voltam.Elléptem előle,had menjen a puhapöcsű...A másik még mindig ott térdelt a bejárathoz közel,a felsője átázott.
Elmentek.Meli a falnak támaszkodva sírt,nem mert megfordulni.Hátán láttam,hogy libabőrős.Fázik.Kint nincs több 13 foknál.
Lassan abbahagyta a sírást és megkérdezte,ki vagyok.
-Dani. - válaszoltam.
Elakadt a szava,valahol érezte,hogy én vagyok.De miért? Ha megmentőre van szüksége azt hiszi én bármikor ott leszek?Hát rosszul gondolja.Megleckéztettem a két balféket,de dühös voltam Melire.
-Gyere! - mondtam neki. - Elviszlek a házhoz.
Felajánlottam neki a lehetőséget,ám még mindig szótlan volt.Csak nehogy sokkot kapjon,nem tudom kezelni.Főleg úgy,hogy már nincs veszély.Megmentettem.Itt vagyok neki.Úgyis annyira akar engem.Hát eljött az idő,hogy megkaphasson..Tetsileg.A szívemet nem adom.
-Nem akarom hogy láss..- szólalt meg.Végre.
Igaza van.Az utcára sem mehetne így ki.Adjam neki oda a véres pulcsimat?Most már mindegy,az alatta lévő pólóm is véres.Levettem és odadobtam mellé.Félénken nyúlt hozzá vékony kezével,amin látszott még a dulakodás nyoma.Szépen lassan felállt,de nem fordult meg,nem láthattam a hátán kívül semmit.Végignéztem ahogy belebújik a pamutfelsőmbe,majd megfordult.Haja össze-vissza állt.Arca nedves a könnynektől,ajka repedezett.Nagyon rosszul festett.Épp meg akartam szólalni,de hirtelen felém indult és átölelt.Erre nem számítottam.Nem zavarta őt a véres pólóm,sem a kezem.Megértem,hogy megmentettem,de ne ugorjunk máris nyálas részhez.Én csak álltam ott,és hagytam,hogy magához húzzon.Elvégre én mondtam,hogy megkaphat.Átöleltem..Simogattam a hátát.Elkezdett sírni.Már megint.Mikor velem van folyton sír.Kezdem megunni,de most elnéző vagyok vele,hiszen most akarták a puhapöcsűek megerőszakolni.Gusztustalan...Megsajnáltam.
-Hé!Figyelj,semmi baj,itt vagyok. - próbáltam nyugatatni,ami látszólag hatásos volt.
A romos házhoz érve még mindig Daniba kapaszkodtam,megviseltek a dolgok,amik a garázsban értek.Szembetűnően Dani is jobban figyel rám.Reméltem megkedvelt,elvégre megmentett.Megérezte,hogy ott vagyok és megmentett.Nem is tudom mi lett volna ha....
A nap lassan ment le és sötétség borult a világra.Az ágyon kivételesen belül feküdtem,így biztonságban éreztem magam.Dani és a fal között.Ő a plafont nézte.Közelebb húzodtam hozzá és átkaroltam jobb kezemmel.NEm mozdult,pedig még láttam,hogy szeme nyitva van.MAjd étfordult felém.Gyönyörű volt.Az én megmentőm.Teljesen megfeledkeztem mindenről,csak Rá gondoltam,hogy itt van előttem.Megcsókoltam.Gyenge ajka megremegett,de vette a tempót.Én vezettem.Éreztem a melegséget,mely átjárt,élettel töltött meg.Lejjebb csúsztam.Homlokomat melléhez helyeztem és azt mondogattam : Köszönöm.
Szememből a könnyek újra előjöttek,de nem zavart,Dani is tudja nehéz most nekem.
-Szűz vagy? - kérdezte.
Nem akartam válaszolni..Ezek után nem állt szándékomban a szexre gondolni.Tenyeremet vállára tettem,ezzel tudatni a helyes választ.Átkarolt.Véres pulcsijába belemarkolt,és gyengéden lehúzta.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése