15.rész: Hol vagy?

Hali!! Itt a 15.rész.Jó olvasást! :D

(Meli szemszöge)
Az arcunk közel került egymáshoz,de tudtam,ő nem a szemembe néz.Egyre közelebb voltunk,majd éreztem ahogy ajka hozzá ér a felsőajkamhoz.Gyengéden nyaldossa,harapdálja.Én is belemnetem a játékba,kisebb harapásokkal kényeztettem,miket kis puszikkal váltottam fel.Teljesen felizgultam,de nem akartam sietteni,akármennyire is vágytam az igazi,tüzes csókjára.Kezem akaratlanul is a pólójához tért,próbáltam a pólóját levenni róla.Hamar vette a lapot,és félbe nem szakítva a csókot,kibújt belőle.Meztelen felsőtesét simogattam,néhol bele is markoltam bőrébe.Ő is ugyanezt tette,magához szorított,mellem az ő mellkasához ért.Nyaltuk-faltuk egymást,Dani az egyik lábával közrefogott.Teljesen beindult,ami eleinte nagyon tetszett.Orrunk összedörzsölözködött,heves csókunkat Dani nyalogatással váltotta fel.Fejemet elfordította,hogy füleimre is adjon pár szexis puszit.Harapdálta is,kezdett bevadulni,erősebben szorongatott,felhevült teste az enyéméhez tapadt,számat apró nyögések hagyták el.Élveztem,ahogy így kényeztet.Szemem csukva volt,de látni akartam az arcát újra,hát kinyitotam.
 Felsikítottam,és próbáltam magamat elllökni Tőle.Hirtelen nem tudtam hol vagyok.Ádám feküdt mellettem és egyre jobban erőszakoskodott.Mi?Ez nem lehet.Hol van DAni?Becsuktam a szemem ismét és le akartam rúgni az ágyról Ádit,de erre még jobban feldühödött.Kiabáltam:
-DANII!Hol vaagy? Segíts! - néhol elcsuklott a hangom,a sírás kerülgetett,de a fiú nem állt le.
Nadrágját gombolta ki,majd lehúzta.Én ezt nem akarom.Hol van Dani?Teljesen kétségbeestem.Az előbb még itt volt.MIért ment el?Ez nem a valóság.Csak álom.Egy rémálom.Mikor lesz vége?Azt akarom,hogy befejeződjön.
 Ádám körmét belém mélyeztette,és végighúzta a kezét a hátamon.Majd a nadrágomhoz nyúlt,és rángatni kezdte,közben harsányan nevetgélt.
-Visszajöttem! - mormolta,és izzadt testét,lágyékat a derekamhoz tologatta,mintha már ruha nélkül lennénk.
Itt a vég.Nem szabadulhatok.Karja összefonódott a testemen,lábát körém kulcsolta,ölelgetett,szorongatott.
 Én nem így terveztem.
(Dani szemszöge)
 Eljött az eslő alkalom.Tudtam gyengédnek kell lennem hozzá,nem avdulhatok be,nehogy elijesszem a viselkedésemmel.Elkezdtem játszadozni vele.Amí g ő is belemegy,nincs veszteni valóm.És neki sincs.Érzetem,keze derekamhoz ér,nyílván azt akarja,én is vetkőzzek.Úgy tűnik részt vesz a játékban.Elkezdtem kicist erőszakos lenni,simogatás helyett már-már markolásztam,karmolgattam.Fülét is kényeztettem kisebb csókokkal,de hirtelen kiforudlt magából.Felsikított és lökdösődött.Próbálta a tetsemet elnyomni tőlem.Gondoltam,a játék része,így nem ahgytam magan,tovább csókolgattam,hsizen ő akart enegm annyira magáénak tudni.
-Dani..hol vagy? - kérdezte. -Segíts! -kiabálta.
 Szerepet játszunk?Egy másik emebr bőrébe bújva?Vettem a lapot,nem hezitáltam,belekarmoltam a hátába,de ő zabos lett,rugdosott.Még jobban beindított.Leerőszakoltam magamról a nadrágomat és játékos mozdulatokat vetettem be.Nem tetszett neki,de nem igazán érdekelt.Ha velem akarja elveszteni,veszítse el úgy,ahogy én óhajtom.


Végre szabadon a kezem,megpofoztam.Hirtelen azt se tudtam,hogy mi van,mikor megszólalt Ádám.Illetve Dani.
-Hé!Nyugalom,Meli!Ne essél túlzásba! -mondta.
 Hogy mi? De hát Ádám itt volt,és megint erőszakoskodott.És még én ne essek túlzásba?A sírás kerülgettem,fogalmam sem volt hol vagyok,és hogy most mi történik.Ez csak álom volt? Igen,biztos az volt.
 A  nadrág nem volt rajtam,és a hátamon is éreztem fájdalmat.Egyik karommal nehézkesen hátranyúltam,és kitapintottam egy sebet,hosszan,végig a hátamon.Ezt Ádám tette velem.Nem lehetett Dani.Ő itt hagyott engem.Egyedül.
-Mi történt? - kérdezte.
-Ro-rosszat álmodtam. - nyeltem egyet.
-De hiszen ébren voltál! Tökre beindultál,de aztán zabos lettél...
 Nem akartam hallani mit mond.Azt hittem ezt a látomásos dolgot lerendeztem magamban.Nem halucinálok!Nem vagyok hülye!Ádám itt volt,még ha félek is bevallani,és majdnem megerőszakolt.
-Akkor nem álmodhattad... - folytatta.
-NEM! Itt volt Ádám! Itt hagytál vele! A te hibád! - keztdem el rikácsolni,hogy végre megértsen. -Itt volt érted? El akartam lökni magamtól,kiabáltam segítségért,de nem hallottad meg. 
-Én itt volta....
 Sírni kezdtem.Miért nem mondja meg,hogy tényleg itt hagyott? Teljesen összezavarodtam,azt se tudtam,hol a fejem.Minden olyan bonyolult,és én csak azt szeretném,hogy Dani vigyázzon rám.


Reggel van.A napfény beszűrődött a függöny mögül.Az ágy üres.Rajtam kívül nincs itt senki.Dani?Mi?Megint itt hagyott??
-Dani! Dániel! - kiáltottam. -Hol vagy már megint? Danii?? Miért hagysz el mindiig? - ismét könnyeimmel küzködve kiabáltam.
 Mozgást hallottama  fürdő felől,hatalmamba kerített a félelem,tudtam a tegnap estit nem álmodtam,Ádám itt van.Végig itt volt.Az árny a fürdőből a szobába tartott.BEcsuktam a szemem,kezemet arcom elé tarottam,és sikítottam.Hozzámért egy nedves kéz,széthúzta a tenyeremet.
-Jól vagy? - kérdezte Dani.
 Hatalmasat dobbant a szívem.Melegség tölötte el a lelkemet,annyira megnyugodtam,mikor hallottam Dani hangját,hogy vállára omoltam,és sírásba törtem ki.Ő átölelt,és elkezdett simogatni.Ádám biztos rémálom volt..Próbáltam lenyugodni,egyedül Dani karjában nem éreztem magam teljesen zakkantnak.
-Mi a baj? - fogta meg a vállam és gesztenye barna szemével és az én könnyes szemembe nézett. El tudtam volna olvadni,de perpillanat nem voltam olyan állapotban.
-Azt hittem....van valaki...más..
-Nem,nincs. Csak mi.
 Megnyugodtam,de nem akartam,hogy Dani eleresszen,ezért újra megöleltem.
-Köszönöm. - mondtam.
 Lényegében nem tudtam,hogy mit köszönök,de azt igen.Ő olyan más,mint én.És megvéd.Mindentől,kivéve a rémálmoktól.Látomásoktól.Egyre jobban azt érzem,szeretem Danit.
-Dani.... - kezdtem. - Kedvelsz? 
 Amint kimondtam,éreztem,hogy karja már nem szorít annyira.Eltolt magától és felállt.
-Csináltam neked teát.
 Ez meg mit jelent?Nemet?Akkor miért csókolt vissza? Nem értem.Nem értek én már semmit,haza akarok menni.Kiüríteni a fejemet,és újra kezdeni a fiúval mindent.
 Felkeltem az ágyról,gyorsan felkaptam a pólót,amit tegnap Dani adott,és odamentem hozzá a konyhába.Két szelet kenyér és egy bögre tea várt az asztalnál.Jobb,mint a semmi,ám mégsem bírtam a kajára gondolni.Megálltam az asztal előtt és bámultam a parkettát.Majd a srác cipőjét,nadrágját és szép lassan farkaszemet néztem vele.Ő néha a kezében tartott csészére is pillantást vetett,fejét lehajtotta ,de aztán ismét engem figyelt.Hogy-hogy nem kedvel? Miért csókolt akkor meg?
 -Nem? - kérdeztem.
 Reméltem emlékszik mit kérdeztem pár perccel ezelőtt.
Egy szál gatyában állt,de a kérdésemre még mindig nem adott egyenes választ.Mellkasán  egy kevés szőr volt,de nem foglakoztam vele,hiszen a karja és a keze kigyúrt volt,engem is meglepett,hogy ennyire izmos.Elvarázsolt.